A japán kormány a kezébe veszi a fiatalok szerelmi életét. A csökkenő tendenciát mutató születések számát szeretnénk feltornázni mesterséges intelligencia programok segítségével.
A következő évtől a kormány támogatja azokat az önkormányzatokat, akik már futó vagy most induló mesterséges intelligencia általi programokkal segítik az emberek egymásra találását.
Japánban tavaly 865 000 alá esett a születések száma, ami rekord alacsonynak számít.
Értesülések szerint: jövőre a kormány 2 milliárd jen (5,5 milliárd forintnak megfelelő összeget) elkülönítését tervezi a helyi hatóságok számára, a születési arány növelése érdekében.
Sokan ember által vezérelt párkeresési szolgáltatásokat kínálnak, de vannak, akik intelligens rendszereket vezettek be annak reményében, hogy kifinomultabb elemzéseket végeznek a szabványosított űrlapokból ismert adataik által.
Néhány létező rendszer csak a jövedelem és az életkor kritériumainak figyelembevételére szorítkozik, és csak akkor hoz eredményt, ha pontos egyezés van.
A helyi média szerint a finanszírozás célja, hogy a hatóságok költségesebb, és fejlettebb rendszereket tudjanak használni, amelyek figyelembe veszik az olyan tényezőket is, mint a hobbi és más hasonló értékrendszerek.
Az előrejelzések szerint Japán népessége a 2017. évi 128 milliós csúcsról, 53 millió alá csökken a század végére.
A döntéshozók azért presszionálják a programot, hogy az egyre növekvő jólét költségét legyen majd, aki képes lesz kitermelni.
Sachiko Horiguchi, a japán Temple Egyetem szociokulturális és orvosi antropológusa, úgy gondolja, hogy a kormánynak volnának jobb megoldásai is a születési ráta felpörgetésére, mint a mesterséges intelligencia általi párkeresés támogatása. Erre példáként megemlíti az alacsony keresetű fiatalok megsegítését.
Az antropológus egy friss jelentésről számolt be, mely azt sugallja, hogy az alacsonyabb jövedelem és az érdektelenség a párkapcsolatok felé, párhuzamba hozhatóak. Ez pedig arra világít rá, hogyha a fiataloknak nincs igénye arra, hogy ismerkedjenek, akkor hiába való a párkeresés támogatása.
Az elemzők már régen rámutattak a dolgozó anyák támogatásának hiányára Japánban. Az anyákra nagy teher nehezedik, az elvárásoknak megfelelően dolgoznak, elvégzik a házimunkát és gyermeket nevelnek. A kormány célkitűzése az volt, hogy több nőt foglalkoztasson teljes munkaidőben, azonban a munkaerő piacon a nemek közti különbségek nőttek, a férfiak javára.
Japán a 153 ország közül, a 121. helyet foglalta el a Világgazdasági Fórumon, a nemek közti egyenlőségről szóló 2019-es jelentésben. Ezzel az eredménnyel, 11 hellyel lejjebb került az előző évhez képest.
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Egy algoritmus meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai nézeteit.
Az EP-képviselők felvennék a deepfake és a mesterséges intelligencia elleni harcot.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
