Eldőlt a finanszírozandó közösségi projektek sorsa. Az Európai Parlament képviselőinek sikerült megegyezésre jutniuk abban, hogy mely programokra javasolnak pótlólagos támogatást.
A mai plenáris ülés egyik legfelkapottabb kérdése a bevándorlás problémája volt. Parázs vita alakult ki az ülésteremben, és az idő egyre kevesebb a megállapodásra, ám az EP történetében még nem fordult elő, hogy ne sikerült volna megegyezni a közösségi projektekről.
A volt frakcióvezető a továbbiakban a Lengyel Parasztpárt delegáltjaként, a függetlenek frakcióját erősíti.
Mindkét bizottság ülésén szoros eredménnyel ugyan, de elmaradt a megegyezés. Az Európai Néppárt magára találásának és megerősödésének köszönhetően sikerrel szervezte meg az új koalíciót, amely jóval erősebbnek tűnik a délelőttinél.
Az apparátus költségvetésének lehetséges megnyirbálása felkorbácsolta az indulatokat, az Európai Unió alkalmazottait tömörítő szakszervezetek utcára vonulnának és sztrájkkal fenyegetőznek.
1
A második legnagyobb frakció sikeres szövetségeket kötött a zöldekkel a két elnöki cím elnyeréséért.
A második részben a környezetvédelem, az energiapolitika, illetve a munkahelyteremtés fontossága mellett a romániai magyar képviselő is kereszttűzbe került. Az olaszok az ebéd utáni szieszta programba iktatását kezdeményezték.
Abszolút többséggel, 58 szavazattal sikerült megválasztani az Európai Néppárt képviselőjét az Európai Parlament elnöki posztjára.
Hacsak nem kap más utasítást a kormányfőtől, meg fogja építeni a Dél-budai Centrumkórházat Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott.
Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója és Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa vitázik abortuszról, életvédelemről, szexuális nevelésről.
Körképünk az orosz–török kapcsolatokról.
A dobogó mindhárom fokára a fejlett, nyugati gazdaságokat képviselő csapatok kerültek.
Az első körben, vétó nélkül sikeresen megszavazták a 2014-2020 között közösségi költségvetést.
Egy órával a szavazás előtt még mindig nem látni a megállapodás körvonalait. A voksolás eredményességét az esetleges vétók is veszélyeztethetik.
Folytatódik a plenáris ülés, ahol a tagállamok szavazni fognak az elnökség által beterjesztett javaslatról.
A 2014-2020 közötti költségvetés főösszege 980-990 milliárd körül fog alakulni sajtóértesülések szerint.
A soros elnök a kompromisszum elérését csak áldozatok árán tartja elérhetőnek, de ezeket kivétel nélkül minden tagállamnak meg kell hoznia.
Körvonalazódni látszik a kompromisszum, de még messze van a tényleges megállapodás.
A tagállamok álláspontjának ismertetése után parázs vita alakult ki a Tanács ülésén.
Szlovénia a „kétsebességes Európa” veszélye miatt aggódik, Németország azt hangsúlyozta: az egyes tagállamoknak a saját lábukon is meg kell tudniuk állni. A költségvetési tárgyalások második fordulója.
A tagállami álláspontok ismertetésével folytatódott a költségvetési tárgyalások következő etapja.
A soros elnökség megnyitójával és az EB javaslatának bemutatásával megkezdődtek a 2014-2020 közötti költségvetésről szóló tárgyalások.
Litvánia cáfolja a nemrég napvilágot látott német, finn, osztrák, brit és luxemburgi közös sajtónyilatkozat főbb érveit, kiemelten annak azon sorait, melyek a kohéziós támogatások hatékony felhasználását vitatják.
A román delegáció értetlenséggel és felháborodással fogadta a korábbi francia sajtóközleményt, melyben a kohéziós támogatások megnyirbálásáról nyilatkoznak. A kohézió nem a segélyezés szinonimája, hanem a kevésbé fejlett országok és ezen keresztül az egész Európai Unió versenyképességének javítása a célja. Eredményes gazdaságpolitikát nem lehet építeni hatékony kapcsolatok nélkül, ezért hangsúlyozza Románia a CEF fontosságát.
A nettó befizető tagállamok egyöntetű véleménye szerint a tagállamok között meghúzódó konfliktusok megoldásának kulcsát nem közös költségvetés méretének emelése, hanem a források hatékonyabb felhasználása jelenti. Ennek megfelelően 100 milliárd euróval szeretnénk csökkenteni a költségvetés főösszegét a Bizottság javaslatához képest. Változást szeretnénk elérni a költségvetés kiszámításának technikájában: 2011-es árak helyett folyó árakon kellene elszámolni az egyes tételeket.
Magyarország, Észtország, Lettország és Litvánia állásfoglalása az Európai Bíróság által javasolt 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikáról
A válság rányomta a bélyegét a tagországok költségvetésére. Az EU számára a következő évek legnagyobb kihívása, hogy ne többet költsön, hanem jobban használják fel a pénzeket. Ebben egyetért Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Finnország is.
Hollandia, Írország és Görögország értetlenül áll a Bizottság által kiadott javaslat előtt, mely indokolatlanul alacsony összegeket szán a CAP-ra és a Vidékfejlesztésre.
Az utóbbi hónapokban az Európai Unió politikája és kommunikációja egy szembetűnő, és igen komoly paradox helyzetet eredményezett. Valamilyen okból kifolyólag azonban egyértelmű mivolta ellenére ezen ellentmondás sokak számára rejtve maradt, ezért a kohéziós politika fontosságát hirdető tagállamok e közös nyilatkozatban igyekeznek erre minél jobban rávilágítani.
A legutóbbi francia sajtóközleményre reagálva a bolgár kormány mélységes felháborodásának adott hangot, miután a francia nyilatkozat a kohéziós pénzek felhasználást „élősködésként” definiálva, azt a látszatot kelti, hogy a kohéziós támogatásokat a jogszabályoknak megfelelően igénybe vevő tagállamok alapvetően visszaélnek az uniós pénzekkel. A bolgár kormány a sajtót nem tekinti a politikai csatározások színterének, azonban a leírtakat nem hagyhatta szó nélkül, miután az a kohéziós politika kedvezményezettjeit rossz színben tünteti fel.
A francia delegáció alapvetően partnerként viszonyul a tagországok közötti költségvetési kompromisszumokhoz, azonban mint nettó befizető keményen fog küzdeni az érdekei érvényestéséért – elsősorban a kohéziós politika reformjáért, és a válság miatt még inkább előtérbe került költségvetési fegyelemért.
A Bizottság elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítását. E tájékoztató célja, hogy információt nyújtson a módosított javaslat főbb szempontjairól.
A Bizottság kohéziós támogatási plafonra vonatkozó javaslata jelenlegi formájában éppen a legszegényebb országokat érinti többszörösen hátrányosan és hozza aránytalanul előnyösebb helyzetbe az egyébként erős gazdasággal bíró nemzeteket. A bolgár kormány teljes mértékben szembehelyezkedik a Bizottságnak a kohéziós támogatások egységes, tagállamonkénti felső plafon bevezetésére irányuló javaslatával.
Ha hosszú távon versenyképes és erős Európát szeretnénk, úgy kell kialakítani az Unió költségvetését, hogy sokkal több pénzt fordíthassunk a tudásalapú társadalom megteremtésére. Akik ma a tudás stratégiai szerepét nem ismerik fel, hamarosan stagnálni kezdenek, majd végleg leszakadnak. Akik azonban az oktatáspolitikába fektetnek be, nemcsak kiváló társadalom-, hanem a legjobb gazdaságpolitikába is kezdenek.
1
Az Európai Bizottság 2014-től kötelező zöldítést írna elő a tagországok gazdaságaiban, így az egy gazdaságra jutó KAP-támogatások 30%-át a zöld komponensek bevezetésére kellene költeni. A gazdák számára pedig a támogatásért cserébe előírnák, hogy minimum három növényt termeljenek, állandó legelőiket fenntartsák, és földjeik legalább 7 százalékán ökológiai tevékenységet folytassanak.
Hollandia elutasítja az Európai Bizottság javaslatát arra vonatkozóan, hogy a már létező vagy éppen a közeljövőben létrehozandó rugalmas felhasználású alapok kiadásait a költségvetésen kívülre szervezze.
Görögország jelenleg is kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió környezetvédelmi céljaira. E terület fontossága a jelenlegi világgazdasági helyzetben sem elhanyagolható, azonban nem elsődlegesen megoldandó problémaként jelentkezik. Ezért a görög tagállam csökkentené a többéves pénzügyi kereten belüli kötelező zöldesítés arányszámát.
Noha az olasz delegáció támogat az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó minden kezdeményezést, meggyőződésünk, hogy az Európai Összekapcsolási Eszköz 10 milliárd eurós keretének elkülönítése nem kívánatos hatásokkal járhat, hiszen alacsonyabb arányú uniós költségvetési támogatást biztosítana, mint a kohéziós politika keretei között elérhető fejlesztési eszközök.

Egységes Európai Baloldal és Északi Zöld Baloldal

Az élelmiszer szektor a multik kezében van, amelyek a fogyasztók kárára hatalmas profitot zsebelnek be.

Zöldek

A frakció kéri az európai parlamenti képviselőket, hogy ők is segítsék elő a kezdeményezés eredményességét

Szálasy Zsolt

Lehet, hogy a közös nevező megtalálása vitákkal jár, de ez nem azonos az anarchiával.
3

Független képviselők

A mai parlamenti választások megint pártanarchiába fulladtak.

Olaszország

A rátermettségükben vitatott küldöttek képviseletében, az olasz delegáció tagja emelik fel a szavukat a soros elnökséggel szemben.

Finnország

Az északi állam több állammal érdekszövetségben, megkérdőjelezi a többéves költségvetési keretterven kívüli tételeket.

Írország

Írország a középutat keresi és mindenkit kér egy ésszerű kompromisszum elfogadására. Ez a javaslat senkinek sem kiemelkedően jó, mindenki számára tartalmaz fájó pontokat, de az összegek drasztikus változtatását az ország nem tartja valószínűnek.

Kohézió Barátai

A tagállam-csoport az informális tárgyalások során hat pontban foglalta össze a továbbiakban követendő tárgyalási irányelveit.

Takács Tivadar

A nettó befizetők nevében Takács Tivadar reflektál Görögország álláspontjára.

Írország

Írország aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy kettészakadni látszanak a tagállamok a költségvetési keret tárgyalása során.

Olaszország

Olaszország küldöttsége a nettó befizetők mellett kiállva vitatja azokat a vádakat, melyek szerint a kutatás és fejlesztésre szánt keret, illetve a főösszeg csökkentése a fejlődés útjába kívánna állni.

Hetényi Géza
(EU-zseton)

Ennyit akarnak a nettó befizető országok megspórolni a hétéves költségvetésben.

Bajusz Anna
(EU-zseton)

Immár tizenegy napja Dánia látja el a Tanács soros elnökségét. Lássuk, milyen terveik vannak a többéves pénzügyi keretről (MFF) folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Ahogy arról az elnökség tegnap az állandó képviselőknek (COREPER) beszámolt, Dániának nem célja júniusig megállapodást elérni a Tanácsban a 2014-2020-as többéves keretről.

The discussions on the European Union's budget framework for 2014-2020 (the Multiannual Financial Framework, MFF) have entered a new phase: at its meeting on 26 March 2012 the General Affairs Council for the first time discussed the "negotiating box" that contains the most central issues and options.

Modok Benő
(EU-zseton)

Hamarosan új szakaszba lépnek az MFF-tárgyalások, miután a dán elnökség az elmúlt hetekben elkezdte megismertetni a tagállamokkal a tárgyalási alapnak tekintendő dokumentum, az úgynevezett „negotiating box” első részleteit.

Bajusz Anna
(EU-zseton)

Az Európai Unió közös költségvetésének legnagyobb befizetői hajlamosak úgy tekinteni a kohéziós politikára, mint az elmaradottabb tagállamokra összpontosító segélypolitikára, amely ideális esetben még a fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez is hozzájárul. A tagállamok másik csoportja, a kohéziós politika kedvezményezettjei viszont nem győzik hangsúlyozni: a kohéziós projekteken valamennyi tagállam nyer, függetlenül attól, hogy melyik országban valósulnak meg. Sokan jóval többet, mintsem gondolnák...