„Hat hónapig az anyósommal éltem, a fogság egyáltalán nem jelent semmit!” – vicceskedett egy ukrán hadifogságból szabaduló katona (VIDEÓ)
Egy újabb fogolycsere keretében mindkét hadban álló fél 75 hadifoglyot engedett szabadon.
Ugyanakkor a katonai szövetség egyes tagállamai de facto hadviselő feleknek tekinthetők, állítja a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Ukrajnát nem a NATO, hanem annak több tagországa támogatja, egyébként egyik hadviselő fél sem ért el jelentős eredményeket a fronton 2023-ban – mondta az InfoRádióban Demkó Attila. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a különböző légvédelmi felszereléseket (NASAMS, Patriot rakétarendszer) sem a NATO, hanem mindig az adott ország adta át – ha úgy döntött, segíteni szeretné Ukrajnát a konfliktusban.
Hangsúlyozta: ezekben az esetekben nem NATO-döntés született, hanem egy-egy tagállam a saját hatáskörében határozott így, ettől függetlenül „vannak közös NATO-képességek”, hiszen
létezik közös légvédelmi rendszer is, amely különböző radarképeket is rögzít, és ezeket a NATO vélhetően továbbítja az ukránoknak,
akik így be tudják mérni vagy adott esetben megsemmisítik, hatástalanítják az orosz rakétákat. A NATO AWACS korai előrejelző radarrepülőgépekkel is tudja támogatni Ukrajnát, ezek a berendezések, eszközök és járművek azonban főként a légtér figyelemmel kísérésére és feltérképezésére valók, konkrét fegyverzeti támogatást nem ad a NATO Ukrajnának.
Demkó kiemelte: minden tagállam szuverén módon eldöntheti, miként jár el, nincs semmilyen kötelezettség, ezért határozott úgy a magyar kormány is, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnába. A humanitárius segítségen túl az egyes országok egyéb módon is támogathatják az ukrán haderőt a háborúban, így például kiképzések szervezésében, lebonyolításában.
A kétoldalú segítség nélkül Ukrajna 2022-ben nem tudta volna elhárítani az orosz agressziót.
Az ukrán fegyveres erők eddig az Egyesült Államoktól kapták a legtöbb segítséget, segélycsomagot, Németország a második, az Egyesült Királyság pedig a harmadik helyen van, de a skandináv államoknak is nagyon sokat köszönhet Ukrajna.
A szakértő nem tartja megalapozottnak a NATO-nak azt az állítását, hogy már 300 ezer orosz katona halt meg, de tény, hogy az orosz szárazföldi haderő, valamint a fekete-tengeri flottájuk is jelentősen meggyengült. Szerinte Ukrajna tavaly csak körülbelül 300 négyzetkilométert tudott visszafoglalni, komolyabb katonai sikert csak Bahmut térségében tudott elérni.
Demkó kifejtette: egyes NATO-tagállamok „de facto hadviselő feleknek” tekinthetők,
ugyanakkor a NATO mint szövetség nem avatkozik be a konfliktusba. Kijelentette, addig jó, amíg ez így marad, hiszen egy esetleges NATO és Oroszország közötti konfliktus nagyon nehezen lenne lokalizálható, ebben az esetben akár kitörhetne a harmadik világháború is.
Nyitókép: Ukrán polgári lakosok ötnapos katonai kiképzésük zárónapján egy Kijev környéki lőtéren 2024. január 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyben fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk.
A döntés lehetővé teszi, hogy az ukrán erők a frontvonal mögötti, támadó erőkre is csapást tudjanak mérni.
Egyre több területet szereznek vissza az ukránok.