A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” – olvasható a résztvevő országok közös nyilatkozatában.
Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet keddi prágai csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a csúcstalálkozón.
A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” – olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is „meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten”.
A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének. A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az Unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.
A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy egyensúlt kell kialakítani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, között. A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok „saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel”. Az eszközök nagysága és felhasználásuk feltételei a Kohézió barátai csoport tagjai számára „kulcsfontosságúak” az EU jövőbeni költségvetési időszakáról folytatott tárgyalásokon – áll a közös nyilatkozatban. A prágai fórumon résztvevő uniós tagállamok leszögezik, hogy a tárgyalásokon igyekezni fognak „igazságos és kompromisszumos” megoldást találni a fennálló problémákra.
„Nem értünk egyet a kohéziós támogatások csökkentésével. Meggyőződésünk, hogy a jövőbeni uniós költségvetésben több olyan tétel is van, ahol lehet spórolni, s ahol kevésbé hiányozna a pénz, mint a kohéziós politikában” – mondta Andrej Babis cseh kormányfő a találkozó utáni sajtótájékoztatón újságíróknak.
„A kohéziós támogatások lényegében beruházási pénzek, új utakra, iskolákra és más infrastruktúrára. Nyilvánvaló, hogy mi tudjuk a legjobban, hol kell befektetni. Ezért követelünk nagyobb beleszólást a koháziós pénzek felhasználásáról szóló döntésekbe” – fejtette ki Andrej Babis.
Az EU 2021-2027-es időszakának költségvetéséről várhatóan a jövő évben születik végleges döntés. A prágai tanácskozáson Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia képviselői, valamint Günther Oettinger európai uniós biztos vett részt.
(MTI)
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint a lapunknak nyilatkozó Mateusz Morawiecki „hasznos idióta”.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
