A tárcavezető kiemelte, az, hogy az Európai Bizottság a következő többéves (2014-2020) költségvetéssel kapcsolatban a kohéziós politika tekintetében az országnak erősen kedvezőtlen javaslatot dolgozott ki eredetileg, módszertani és objektív tényezők eredménye volt, nem „politikai büntetést” jelentett. Óriási hiba lett volna ezt annak tekinteni, mert „nem lett volna igaz” – hangoztatta.
Úgy vélte, bár az elmúlt években bizonyos kérdésekben valóban érvényesült a kettős mérce Magyarországgal szemben, ebben a javaslatban „hátrányos megkülönböztetés, politikai ellenszenv” nem volt. Az, hogy Magyarország végül más országokkal összehasonlítva „kedvező elbánást kapott”, annak köszönhető, hogy jó volt a magyar tárgyalási stratégia, és az egyeztetést az utolsó pillanatig folytatták - mutatott rá.
Hangsúlyozta, komoly politikai jellegű nézeteltérések jelenleg nincsenek Magyarország és az EU viszonyában. Vannak ugyan folyamatban kötelezettségszegési eljárások, de ezek száma és súlya nem haladja meg az uniós tagállamok átlagát, és „ezek nem politikai kérdések” – fogalmazott. Mint mondta, Magyarország folyamatos párbeszédet akar folytatni az uniós intézményekkel.
Megjegyezte, remélhetőleg Magyarországon is jobb lesz a hangulat az EU-t illetően. Magyarország nagyon komoly sikert ért el a többéves költségvetés tárgyalásán a múlt héten – emlékeztetett. Hozzátette, az uniós tagság az országnak rendkívül kedvező, nagy előnyökkel jár, hiszen a közös agrár- és a kohéziós politika kedvezményezettje.
A többéves költségvetésről született megállapodással kapcsolatban kifejtette, bölcs kompromisszum jött létre, mert mindenki megértette, hogy fontos érdek a megegyezés. Lehetett volna tovább húzni a megállapodást, de akkor 2014-re nem lett volna többéves pénzügyi keret, ami beláthatatlan következményekkel járt volna, sokak szerint az integráció működését sodorta volna veszélybe, és „ezt a felelősséget senki nem merte vállalni” – vélekedett.
A külügyminiszter szerint bár nagyon erős támadások érték a kohéziós politikát, a felzárkóztatásban sikeres volt. A kohéziós politika céljának továbbra is a szegény régiók támogatásának kell lennie – közölte.
Az Európai Unió állam- és kormányfői múlt pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozás után döntöttek a közösség 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. Az elfogadott dokumentum szerint az EU történetében először csökken a szervezet büdzséje. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása mindezek ellenére emelkedik, így Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.
