Országépítő minisztérium válság idején

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

A rendszerváltozás óta nem létezett olyan, hogy Építési és Beruházási Minisztérium – most így hívják a május 24-én megalakult kormány egyik új tárcáját, ráadásul az egyik legfontosabbat. A kiemelt szerepet jól érzékelteti, hogy a miniszterelnök beiktatási beszédében kijelentette: az előttünk álló nehéz évtizedben Magyarország gazdasági stratégiáját a beruházások magas szintjére fogják építeni. Az új egység feladata tehát kulcsfontosságú lesz az ország jövőjét illetően.

A visszatérő

A minisztérium szerkezete érthető módon még alakulóban van, a személyi összetétel lényegesebb része azonban már nyilvános. A kormányfő Lázár Jánost jelölte építési és beruházási tárcavezetőnek, az egykori kancelláriaminiszter négy év szünet után vállal újra kormányzati szerepet. Persze az elmúlt négy évben sem unatkozott, egyéni ország­gyűlési képviselőként választókerületének ügyei – köztük a tram-train-beruházás – mellett a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság menedzselésével foglalkozott, és kormánybiztosként a dohányzás visszaszorításáért dolgozott. A kormányalakítást megelőző sajtóértesülések igen széttartók voltak azzal kapcsolatban, hogy a visszatérő politikus milyen szerepet kap a kabinetben, ha egyáltalán tag lesz. Végül ő is ott volt azon a fotón, amelyet Orbán Viktor tett közzé a minisztériumi vezetőkkel a Karmelita erkélyén folytatott megbeszéléséről.

Lázár tárcájánál négy államtitkár viszi majd a legfontosabb feladatokat. A miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár Csepreghy Nándor, a politikus régi munkatársa, aki a 2014–2018-as ciklusban hasonló szerepet töltött be a Miniszterelnökségen. A közigazgatási államtitkár Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, a beruházásokért Nagy Bálint volt keszthelyi polgármester, országgyűlési képviselő, az építésügyért pedig Lánszki Regő építész felel államtitkárként.

Építés, beruházás, állami feladatok

A miniszterek feladatairól és hatásköreiről szóló kormányrendelet szerint az építési és beruházási miniszter felel majd az „állami beruházásokért, az építésgazdaságért, az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a terület­rendezésért, valamint a településkép és a kulturális örökség védelméért”. E feladatok közül kiemelt fontosságú az állami beruházások területe. A kormányrendelet úgy fogalmaz: „A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége keretében – az energetikai rendszert érintő és a védelmi ipari beruházásokat ide nem értve – összehangolja az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány más miniszter vagy a Kormány által kinevezett más személy hatáskörébe nem utal.”