A Bizottság hátat fordít az Unió fő célkitűzéseinek

2012. március 27. 16:44

Magyarország, Észtország, Lettország és Litvánia állásfoglalása az Európai Bíróság által javasolt 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikáról

Az Európai Unió Bizottsága 2011 októberében hozta nyilvánosságra javaslatait az új 2014-2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politikával kapcsolatban. A tervezetet azonban heves bírálatok fogadták, ugyanis bizonyos változtatások hátrányosan érintenék az új tagállamokat, kiemelten Magyarországot és a balti régiót, Észtországot, Lettországot és Litvániát. Az Európai Unió egyik alapelve a szolidaritás és a felzárkóztatás, de mennyiben felel meg ennek az elvnek egy olyan intézkedés, amely éppen a legrászorultabbaktól vonja el a támogatást?

A tervezet ugyanis a források lehívásának megkönnyítése érdekében a kohéziós támogatások felső korlátját a jövőben a jelenleg alkalmazott sávos plafon helyett – diszkriminatív módon – egységesen, a tagországok GDP-jének 2,5%-ában határozza meg. A leginkább érintett balti államok és Magyarország a Bizottság elnökének írt közös levelében olvasható, hogy „a bizottsági javaslat éppen azokat az országokat büntetné, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek az elmúlt években az uniós pénzek minél hatékonyabb lehívása, az állami hozzájárulások biztosítása, és a minél zökkenőmentesebb kifizetések érdekében”. A változtatással tehát éppen azokat büntetnék, akik élen jártak az uniós források felhasználásában, és önerőből, külföldi segélyek nélkül voltak képesek kilábalni a válságból. Egy nemrégiben készített lengyel tanulmány szerint a kelet-közép európai régióba áramló minden egyes euró után 61 cent haszon tér vissza közvetett vagy közvetlen módon a nyugat-európai országokba.

A kohéziós támogatások csökkentése az új többéves költségvetési keret tárgyalásának sarokköve lehet, tovább gerjesztve a nettó befizető és haszonélvező országok között fennálló feszültséget. A nettó befizető országok hajlamosak háttérbe szorítani a kohéziós politikát, de nekik is be kell látniuk, hogy a felzárkóztatási pénzek az egész Unió érdekeit, többek között az övékét is szolgálják.

A Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó közép-európai térség vitathatatlanul nagy gazdasági potenciált rejt magában. A balti államok is egyetértenek a magyar miniszterelnök azon nyilatkozatával, amely szerint az elkövetkező öt-tíz évben az európai gazdaság növekedés motorja elsősorban nem a régi hagyományos, nagy európai gazdaságok lesznek. Ezért javasoljuk a felzárkóztatásra szánt összegek átgondolását, hiszen közvetve ez a nettó befizető államok érdeke is.

A bizottsági javaslat egyértelműen szembemegy a versenyképességgel, a kohéziós politika céljaival, de egyenesen az Európai Unió alapelveivel is. A költségvetés megvitatásánál nem szabad szem elől téveszteni a közösség fő céljait, a szolidaritást, az egyenlő bánásmódot és nem utolsó sorban a meglévő regionális különbségek minél gyorsabb felszámolását. Nem engedhetjük meg a „többsebességes Európát”! Amennyiben Európa gazdasági egyensúlya megbomlik, nem tud majd a világpiacon megfelelően válaszolni sem a nyugati, sem a keleti konkurencia kihívására, és elveszíti a második világháború után olyan nehezen visszaszerzett vezető szerepét.

Amíg a nettó befizetők gazdasága stagnál, a fejlődés a balti és közép-európai régió kezében van. Az Uniónak nem csak a jelenre kell gondolnia, mivel a támogatások megnyirbálása nem csak a kohéziós országokat köti béklyóba, hanem hosszútávon az egész Unió fejlődését fogja vissza. Ne engedjük, hogy ez megtörténjen és tegyünk együtt azért, hogy kis lépésekkel nagy eredmények születhessenek!

Észtország, Lettország, Litvánia és Magyarország képviselői
 

A bejegyzés trackback címe: http://rajtadmulik.mandiner.hu/trackback/768