Görögország vitatja a Bizottság költségvetési javaslatát

2012. március 22. 17:02
Görög delegáció

Görögország bírálja a Bizottság által kiadott, a 2013-2020-as időszakra vonatkozó költségvetési javaslatot, mivel az a számára fontos területekről vonna el forrásokat. Véleménye szerint ha a tervezet jelen formájában kerül elfogadásra, az csak tovább növeli a fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbségeket.

A Bizottság 2011 júniusában tette közzé a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát.  José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerint a tervezet felelősségteljes és céltudatos, mindemellett megoldást nyújt a jelen problémáira és a jövő szükségleteit is szem előtt tartja.

 A javaslat elsődleges célja a takarékosság és a racionalitás, amely a görög álláspont szerint csak a nettó befizetők érdekeit tükrözi. Az 1.025.000 millió eurós tervezetben a fejlett országok célkitűzései maradéktalanul teljesülnek, míg a hátrányosabb helyzetben lévő államok, mint például Görögország számára is a stratégiailag fontos területektől aránytalanul nagy összegeket vonnak el. A spórolás tehát kizárólag a fejletlenebb tagállamok kárára történik.

Görögország képviselői úgy vélik, hogy az „elmaradottabb” tagállamok és a fejlett országok közötti különbség ennek hatására tovább nőhet. Az alapító szerződésekben megfogalmazott célokkal ellentétes hatást váltana ki, ha a Bizottság általi költségvetési tervezet jelen formájában kerülne elfogadásra.

Görögország azonban nem egyedüliként fűz fenntartásokat a javaslathoz, mivel a kohéziós politikát fontosnak tartó országok is egyaránt vitatják azt. A jelenlegi állás szerint a fejlett és fejlesztést igénylő államok között kialakult –így is nagymértékű- fejlődési szakadék tovább nőne, amely egyik érdekcsoport számára sem lenne előnyös, sőt az Unió egészét rengetné meg. Végső soron pedig akár az EU felbomlásának lehetőségét is eredményezhetné.

A Görög képviselet a javaslatot nem teljes egészében ellenzi, pusztán annak súlypontjait vitatja. Nyilvánvaló, hogy a fejlett országok fejlettségi szintjét is fenn kell tartani, de a fejlődni szándékozó tagállamok lehetőségeit sem szabad korlátozni. A kohéziós politika mentén csoportosuló országok, így Görögország is, el szeretné kerülni a további lemaradást, és egyenrangú, versenyképes partnerek, az uniós politika aktív formálói szeretnének lenni.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve Görögország javaslatot fog tenni, hogy a kohéziós politika és az agrárpolitika közös kasszából történő finanszírozása további összegekkel bővüljön, mert végső soron ez minden tagállamnak érdekében áll. Az említett területek több forrást igényelnek, sikeres működtetésükhöz elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér biztosítása. Görögország e kérdésben számít a hasonló érdekekkel rendelkező országok együttműködésére és reméli, hogy mindenki számára előnyös kompromisszum fog születni a tagállamok között.

A bejegyzés trackback címe: http://rajtadmulik.mandiner.hu/trackback/631